A „Ioan Slavici” Klasszikus Színház épülete a Revoluţiei (Forradalom) sgt. tengelyének kapujában található, ebben a társulat évadjai mellett számtalan kulturális-művészeti rendezvényt szerveznek.
A városvezetésben először az 1867-es kiegyezést követően merült fel új városháza és színház építésének igénye. Atzél Péter polgármester vezetésével a városi tanács megszavazta bankkölcsönök felvételét; a két épület összköltségeit 700 ezer forintra becsülték. A két épület közül először a színház tervének megvalósításához kezdtek hozzá 1871-ben, Czigler Antal aradi építész ervei alapján.
Az építkezésben, abelső tér kialakításában aradi, budapesti és bécsi szakemberek, művészek is közreműködtek. Az építkezés 1872-ben vette kezdetét és 1874-re készültek el és ebben az évben már megszülettek az első előadások. A nagyterem három emeletes volt, 92 páholyt alakítottak ki. A földszinten 276 ülő- és 150 állóhely volt, az első és második emeletre kizárólag páholyokat építettek, míg a harmadik emeletre egy 72 férőhelyes erkélyt és 170 helyes galériát. A színház összesen 1250 nézőt tudott befogadni.
A terem világítását egy 36 karos, a Bécsi Operában felszerelt lámpa mintájára készült, gázvilágítású kandeláber biztosította, ám pont ez okozta a tragédiát, és az épület 1883. február 18-án leégett. Újjáépítésével Halmay Andor aradi műépítészt bízták meg, aki felhasználta az épen maradt részeket. 1874-től kezdődően az I. Világháború kitöréséig számtalan színházi előadásra került sor helybeli vagy neves vendégtársulatok részvételével.
Később több átalakítást hajtottak végre az épületen. 1948-ban az Aradi Állami Román Színház nevet kapja, majd később átkeresztelik Aradi Állami Színház névre, amelyet 2006-ig viselt. Az épület 1957-ben ismét leégett, pont amikor végeztek a nagy átalakításokkal, javításokkal. A helyhatóságok azonnal nagyobb pénzösszeget utaltak az épület teljes felújítására, ekkor vette fel mai formáját.
A színház klasszicista stílusban épült, az árkádos bejárat fölé korinthoszi fős oszlopokat helyeztek. A neoklasszikus homlokzatot Miloş Cristea aradi építész tervezte, az öt oszlop közé eredetileg három múzsát akartak elhelyezni. Az oszlopok tartotta háromszögű timpanonban dombormű látható.
Az 1848-as forradalmat követően a színházat Petar Cernovici mácsai földesúr bérelte ki a várostól. Tiltakozásul az osztrák megtorló intézkedések ellen, nem engedett német társulatokat fellépni, csak magyarokat.
Az 1860-as és ’70-es években fellépett itt Matei Millo és M. Pascaly társulata is. 1868-ban Pascaly súgója Mihai Eminescu, a legnagyobb román költő volt.
A Kultúrpalota Arad egyik legreprezentatívabb épülete, amely 1911-1913 között épült. Ma a Kultúrpalotában működik az Arad Megyei Múzeum és az Aradi Filharmónia.
Az épület, amelyben az Ardealul Szálloda van – régi nevén Fehér Kereszt –1840-ben készült, férőhelyeinek száma 146 és hagyományokban gazdag történelemmel rendelkezik.
Az Andrényi Palota Arad központjában található és jelenleg a Gyermekpalotának biztosít helyet. A palota báró Andrényi nevét viseli és csodálatos neoromantikus elemeket találhatóak az épületen.